Interjúk a csapattal

Lovász Edina

– angoltanár –

1. Beszélj magadról: Mivel foglalkozol? Miért? Mióta?

Lovász Edina vagyok, Angol nyelv és irodalom szakon végeztem a Partiumi Keresztény Egyetemen. Hét évvel ezelőtt az az ötletem támadt, hogy angolt oktassak óvodásoknak és kisiskolásoknak. Ez az a korosztály, amikor a gyerekek nagyon fogékonyak az újra és lelkesen végzik el a feladatokat. Tanítványaim növekedésével a célcsoportom színesebb lett. Velük együtt megpróbáltam én is fejlődni, új módszereket elsajátítani, mindig szem előtt tartva, hogy mire van ígény. Foglalkozásaimat szemléltető elemmel, anyagokkal, mint például: kártyák, mondókák, énekek, szókártyák rövid párbeszédek, játékok, rövid hanganyagog és filmek segítségével teszem színessé, változatossá. Nagyon fontosnak tartom az angol nyelv oktatását egészen kicsi kortól kezdve, hiszen a gyerekek minél többször hallják az angol kiejtést annál egyszerűbb lesz a feladatuk nagyobb osztályokban. Célom az, hogy megszerettessem az angol nyelvet, illetve, hogy megkönnyítsem a tanulást és bátorítsam őket a kommunikálásra.

2. Fontosnak tartod, hogy a gyermekek a vakációban táborokban vegyenek részt? Miért?

A nyári szünetben a szülők nagy részének gondot okoz a gyerekek felügyelete. Évről évre megfigyelhető, hogy egyre többen élnek a nyári tematikus táborok lehetőségével. Ezen táborok pozitívuma, hogy nem csupán felügyeletet a gyerekek számára, hanem ismereteiket is kötetlen, játékos formában bővíthetik. A táborok nagyszerű alkalmat adnak arra is, hogy új barátságok szülessenek. 

3. Mesélj a Napraforgó táborokbeli tapasztalataidról.

A Napraforgó alkotótábor angol műhelyében való tevékenységet négy évvel ezelőtt kezdtem el. Jó volt látni hogyan gyarapodott a táborozók kicsiny serege évről évre. Mindig voltak régi táborozók, és érkeztek új arcok is. Számomra nagyon fontos a harmónia, a vidámság és a minőség. A Napraforgó táborban mindig arra törekedünk kollégáimmal, hogy mindez megvalósuljon. A szabadjátéknak fontos szerepe van a foglalkozások közti szünetekben, hogy a gyerekek kipihenve, feltöltődve tudjanak bekapcsolódni a következő foglalkozásba.  Angol foglalkozásaimat úgy építem fel, hogy vegyes csoport esetén is, mindenkinek jusson kori sajátosságainak megfelelő feladat. Igyekszem odafigyelni, hogy mikor mire van szükség. A hangsúly a mozgalmasságon, játékosságon, gyakorlatiasságon, kommunikáción van. Évről évre egy-egy téma köré építem fel a foglalkozásokat odafigyelve, hogy ne váljon egyhangúvá, hiszen vannak gyerekek, akik már évek óta járnak. A Napraforgó tábor olyan mint egy nagy család, ahol a kollegák között is nagyon jó a kapcsolat. Mindenre mepgróbálunk közösen megoldást keresni, hiszen célunk az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és megannyi maradandó élménnyel térjenek haza. 

Simai Mihaela

– zenepedagógus, zenész, zeneszerző –

1. Beszélj magadról: Mivel foglalkozol? Miért? Mióta? 

Zenetanár vagyok és zenész/zeneszerző. A zene az első szerelmem és mióta a világ, mindig szerettem énekelni. Tizenhét évesen keztem el játszani gitáron, és pár év múlva már több hangszeren játszottam színpadon. Most gitározok, ukulelézek, cajonon dobolok, furulyázok, szájharmonikázok és énekelek több nyelven : angol, román, magyar, olasz, francia, spanyol. 

2. Fontosnak tartod, hogy a gyermekek a vakációban táborokban vegyenek részt? Miért?

Szerintem fontos hogy a mai gyerekek megtanulják megérteni a belső világukat, ezért azt mondom hogy igen. Más emberek, gyerekek között vannak mint az iskolában és megtanulnak másokat is elfogadni, mások között élni, létezni. A másik ok amiért fontosnak tartom a táborokat az, hogy más területeken is kipróbálhatják magukat főleg a művészetek terén.

3. Mesélj a Napraforgó táborokbeli tapasztalataidról.

Három éve vagyok része a Napraforgó  táboroknak és rengeteget tanultam, tapasztaltam. Láttam hogyan alakul egy gyerek aki azt hiszi a tábor elején, hogy unatkozni fog, hogy furcsa ez a néni, majd végül kinyílik, alkot és fontosnak, hasznosnak érzi magát. A szünetekben érdekes dolgokat meséltek egymásnak, az ottalvós táborokban saját dalt írtunk a gyerekekkel, egész délutánokat áténekeltünk. Általában kitaláltunk egy témát és a hozzá kötődő összes dalt elénekeltük. Sok mesélni való lenne. Nekem arról szól, hogy része vagyok egy nagy családnak, fontos vagyok magamnak és a körülöttem levő embereknek.